scientia media (lat.): közbülső tudás. - A 16. sz. végén Luis de →Molina SJ közbeeső tudásnak nevezte Istennek az ember szabad akaratára és az ettől függő föltételes jövőre (futuribile) vonatkozó ismeretét. Elgondolása szerint ez mintegy közbeeső helyet foglal el a lehetséges és a valóságos dolgok ismerete között. Ezek az utóbbiak azért léteznek, mert Isten már akarta őket. A szabad akaratú feltételes jövő tettek azonban önmagukban még nem léteznek, hiszen az emberi szabad akarat csak bizonyos körülmények között hozná meg a döntést. Molina szerint Isten ezeket is mindent átlátó abszolút értelmével fogja föl. Annyira ismeri az ember akaratát és a lehetséges körülményeket, hogy azokból világosan látja, hogyan fog az ember dönteni. Francisco de →Suárez azonban inkább arra hivatkozott, hogy ezekben az esetleges cselekvésekben is van valamilyen határozott logikai igazság, s ezen az alapon válnak ismertté Isten előtt. A probléma ui. az, hogy a dolognak legyen önmagában valamilyen „meghatározottsága”, mert a semmi nem ismerhető meg. A →molinizmusban a ~ adja a magyarázatot a gondviselés, az →előre rendelés, valamint a →szabad akarat és a →kegyelem együttműködésének értelmezéséhez. A →tomizmus mellőzi ezt a fogalmat, s helyette az akarat fiz. előre meghatározásáról beszél (→praemotio physica). G.F.